hemHogy érzed magad?

Kérdezz online. Segítünk!

Kérdezd online szakembereinket és kapj gyors választ kérdéseidre.
Add meg felhasználóneved és jelszavad a belépéshez.

Próbáld ki az EAP Chat okostelefon alkalmazást is:

Magánszemélyek ingatlan bérbeadás utáni adózása 2019-től

Az utóbbi években kedvező irányba változtak a rendelkezések az ingatlan bérbeadás adózásával kapcsolatban. A korábbiaktól eltérően a bérbeadásból származó jövedelem után már nincs egészségügyi hozzájárulás (EHO) fizetési kötelezettség. További változás 2019-től, hogy a Bérlőre hárított közüzemi díjak nem képezik a Bérbeadó bevételének részét.

Gyakori félreértés, hogy adószámot kell kiváltani, de a magánszemélyeknek alapvetően nem kötelező adószámot kiváltaniuk az ingatlan bérbeadáshoz, hacsak nem akarnak róla számlát kibocsátani. A magánszemély ingatlan bérbeadásából származó jövedelmének adózását a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) szabályozza, ez alapján önálló tevékenységből származó jövedelemként az összevont adóalap részeként adózik. Akik kiadják lakásukat, ingatlanjukat, a bérbeadásból származó jövedelmük után 15% személyi jövedelemadót (SZJA) kell fizetniük. A jövedelmet a bevételek és költségek különbségeként kell megállapítani.


Választható adózási formák, a bérbeadási tevékenység az alábbi módokon végezhető:

1. Adószám nélkül magánszemélyként: Legegyszerűbb módja a bérbeadásnak, a továbbiakban erről részletes leírást olvashat. Ebben az esetben a bevételről elegendő „számviteli bizonylatot”, egy egyszerű dokumentumot kiállítani, amelyen az adóalany neve és adóazonosító jele szerepel, és összeggel, dátummal igazolja a bérleti díj átvételét.

2. Adószámos magánszemélyként: Adóhatósághoz be kell jelentkezni, adószámot kap a magánszemély, a bérleti díjról számlát kell kiállítania. Akkor érdemes választani, ha a Bérlő kifejezetten számlát kér a bérleti díjról.

3. Egyéni vállalkozóként: Adóhatósághoz be kell jelentkezni, adószámot kap az egyéni vállalkozó, számlát kell kiállítania, választhatja az ÁFA alanyi mentességet, ha ennek a feltételeinek megfelel, azaz éves belföldi árbevétele nem haladja meg a 12 millió Ft-ot. A kisadózó vállalkozások tételes adózását (KATA) sajnos nem választhatja a jelenlegi szabályok szerint az, aki ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből szerez bevételt. Ezzel szemben az üdülési, átmeneti céllal kereskedelmi szálláshely szolgáltatás mellett a KATA adózás választható.

Bevétel megállapítása

A bérbeadásból származó bevétel alapvetően a Bérlőtől beszedett bérleti díj. 2018-ig bevételnek számított a bérbeadással összefüggésben kapott költségtérítés összege is, így ha a Bérlő a rezsiköltségeket is a Bérbeadónak fizette, ezt is bevételnek kellett tekinteni – azzal, hogy költségelszámolásnál ez levonható

2019-től ez a szabály is kedvezően változott. Az ingatlan bérbeadása során nem kell bevételként figyelembe venni az ingatlan használatához kapcsolódó közüzemi szolgáltatások díját. Ez a könnyítés csak az igénybevétellel arányosan áthárított és a használattal összefüggő díjra vonatkozik, így ezt továbbra is igazolni kell.

Így például a társasház által kötött biztosításra és a társasházi takarítás díjára, a közös képviselőnek kifizetett díjazásra, a lakók által a felújítási alapba fizetett összegre ez a kedvező szabály nem alkalmazható. Nem érvényes a szabály a Bérlőre áthárított társasházi közös költségre sem, pedig ez gyakran tartalmaz rezsi-elemeket (pl. vízdíj, szemétdíj). A Bérlő által a Bérbeadónak megfizetett közös költség ingatlan bérbeadásból származó bevételnek számolandó, amellyel szemben azonban költségelszámolásra van lehetőség.

Ha a Bérlő fix összegű bérleti díjat fizet, amely tartalmazza a lakás rezsiköltségeit is, vagy a Bérlő és a Bérbeadó fix összegű költségtérítésben állapodik meg, a fenti kedvező szabály alkalmazására nincs lehetőség. Ebben az esetben az egy összegű bérleti díj vagy költségtérítés ingatlan bérbeadásból származó bevételnek számít, mellyel szemben elszámolhatók a felmerült költségek. Az új szabály akkor sem alkalmazható, ha a lakás Bérlője a fogyasztásmérő-órák által mért pontos összeget fizeti meg a Bérbeadónak, aki azonban átalánydíjat fizet a közműszolgáltatók felé, mert ebben a Bérbeadó nem a tényleges fogyasztás alapján számol el a szolgáltatóval.

A bevételt csökkenteni lehet, ha a Bérbeadó más településen maga is lakást bérel. A lakás bérbeadás bevételéből levonható a Bérbeadó által más településen vagy akár külföldön bérelt ingatlan ugyanabban az évben igazoltan megfizetett bérleti díja. Ennek feltétele, hogy a bérbeadás és a bérbevétel időtartama is több, mint 90 nap és a Bérbeadó az általa bérbevett ingatlan költségeit más célra nem számolja el vagy számára nem térítik meg.

Jövedelem megállapítása.

A Bérbeadó választhat 2 számítási módszer között:

NEM TÉTELES KÖLTSÉGELSZÁMOLÁS

Jövedelem = Bevétel x 0,9

Ebben az esetben az ingatlan bérbeadásból származó bevételnek 10%-a tekintendő költségnek, és ezt nem kell külön igazolni. A bevétel 90%-a tekintendő megszerzett jövedelemnek, erre vetítve kell megfizetni a 15% SZJA-t. Ez a módszer jár kevesebb adminisztrációval, hibalehetőséggel, mivel csak egy bevételi nyilvántartást kell vezetni, de a legtöbb esetben adózás szempontjából ez a számítási mód a kedvezőtlenebb.

vagy

TÉTELES KÖLTSÉGELSZÁMOLÁS

Jövedelem = Bevétel – Költség

Ebben az esetben az ingatlan bérbeadásából származó bevételből az ezzel kapcsolatban felmerült költségek levonhatók, ám ezt bizonylattal és nyilvántartás vezetésével igazolni kell. Az ezután fennmaradó összeg tekintendő jövedelemnek, erre vonatkoztatva kell megfizetni a 15% SZJA-t. Ez a módszer adminisztrációs terhet ró a Bérbeadóra, de sok esetben adózás szempontjából ez a kedvezőbb megoldás. Bevételi és költség nyilvántartás vezetése is szükséges.

A közös tulajdonban álló ingatlan bérbeadása esetén a költségek igazolására bármelyik tulajdonostárs nevére kiállított számla, bizonylat figyelembe vehető.

Ha magánszemély a Bérbeadó, lehetősége van arra, hogy értékcsökkenést számoljon el költségként. Tételes költségelszámolás esetén az bérbeadott ingatlan adás-vételi szerződésében szereplő vételár alapján a Bérbeadó jogosult évenkénti 2% értékcsökkenés elszámolására. Az értékcsökkenés alapjául vett vételárat növelni lehet az értéknövelő beruházások számlával igazolt költségeivel.

Öröklés, ajándékozás és haszonélvezet esetén a Bérbeadó nem jogosult a vételárra vetített értékcsökkenés elszámolására. Csak arra az időszakra számolható el az értékcsökkenés, amikor az ingatlan bérbe volt adva.

Ennél a számítási módnál a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy kizárólag a bérbeadási célt szolgáló tárgyi eszközök (pl. bútor, berendezés) költsége a felmerülés évében elszámolható, ha annak az egyedi értéke a 200 ezer forintot nem haladja meg.

Másik lehetőség, hogy a 200 ezer forintot meg nem haladó összegű egyedi tárgyi eszköznél az adózó 2 adóév alatt számoljon el értékcsökkenési leírást, azaz 50-50 %-os értékcsökkenést érvényesítsen. Így az elvégzett felújítások, beépített berendezések, bútorok beszerzési költsége 2 év alatt számolható el darabonként 200.000 Ft-ig.

Ha ennél nagyobb értékű a beszerzés, akkor az értékcsökkenési leírás szabályai alkalmazhatók az Szja tv. 11. számú mellékletének II. pontja szerint.

Adó megállapítása

Jövedelem x 0,15

A bérbeadásból származó jövedelemből számított 15%-os SZJA-t negyedévente be kell fizetni a NAV részére, ennek határideje a negyedévet követő hónap 12. napja. Ezt követően az éves SZJA bevallásban szerepeltetni kell, az éves SZJA bevallást a tárgyévet követő május 20-ig kell benyújtania a magánszemélyeknek.

A Bérbeadókat segíti az alábbi két linken található kalkulátor:

https://conreal.hu/blog/lakaskiadas_adozasa_kalkulator_2019

https://szamoldki.hu/hu/kalkulator/mennyi-adot-kell-fizetni-alberlet-kiadasakor