hemHogy érzed magad?

Kérdezz online. Segítünk!

Kérdezd online szakembereinket és kapj gyors választ kérdéseidre.
Add meg felhasználóneved és jelszavad a belépéshez.

Próbáld ki az EAP Chat okostelefon alkalmazást is:

Alvászavar

A normális alvás során öt-hat, átlagosan 90 percig tartó ciklus ismétlődik. Egy-egy ciklus négy stádiumból – szendergés, felszínes, közepes és mély alvás – és az úgynevezett REM-sza¬kaszból áll. Utóbbit a gyors szemmozgáson kívül (rapid eye movement) az álom és bizonyos vegetatív tünetek, pulzus- és légzésváltozások jellemzik. Átla¬gosan 7,5 órát alszunk, bár nagyok az egyéni és életkorbeli ingadozások. A népesség 10–15 %-át kínzó alvászavarok közé nemcsak az álmatlanság (in¬somnia) tartozik, hanem számos más elalvási, átalvási és ébredési probléma. Van szubjektív formája is, például a rémálom. Az obstruktív alvási apnoéban óránként több mint öt alkalommal lép fel légzéskimaradás, amely súlyos, krónikus oxigénhiányos állapothoz vezethet. A narkolepsziások egyik pilla¬natról a másikra néhány percig tartó mély álomba zuhannak. Külső tényezők is megzavarhatják az alvást, mint például a normális alvás–ébrenlétet (diur¬nalis ritmust) megszakító éjszakai munka vagy a jetlag, a több időzónát átívelő utazás esetében. Számos betegség kísérő tünete az alvászavar; a depresszi¬ósok 90 %-ánál fordul elő. A túlzott alkoholfogyasztás, valamint bizonyos gyógyszerek, például a magas vérnyomás elleniek, illetve a hormonkészít¬mények is alvászavart okozhatnak. A nők hormonszint-ingadozásuk, valamint a férfiakét meghaladó terhe¬lésük miatt veszélyeztetettebbek.


Alvászavar: az altató nem megoldás

Még a hagyományos orvostudomány képviselői is úgy vélekednek, hogy az alvászavar a test vészjelzése, amellyel a psziché túlterheltségére próbálja felhívni a figyelmet. Annak ellenére, hogy az alvászavarok többsége bizonyítottan pszichoszomatikus eredetű - és az altatók még az orvosok szerint sem jelentenek megoldást az alvásproblémákra, ezzel szemben számos negatív mellékhatással rendelkeznek - az egyre „hatékonyabb” altatótabletták kifejlesztésén túl nem sok minden történik. 

Kétszer annyi nő küszködik alvászavar problémával

Az elalvással és az éjszaka átalvásával kapcsolatos nehézségek a nőknél kétszer olyan gyakran fordulnak elő, mint a férfiaknál, a kor előrehaladtával pedig mind gyakoribbá válnak. Ezek bizonyított tények, a mögöttük meghúzódó okok pedig egyértelműek. Egyrészt a korunkra jellemző rohanás és túlterheltség sokkal inkább érinti a nőket, hiszen mind a munkahelyükön, mind a családjukban egyformán helyt kell állniuk - emiatt kevesebbet és rosszabbul alszanak. Másrészt vannak a női test működéséből adódó - a társadalomban és a családban betöltött szereptől és az életritmustól független - biológiai okok is: 

Alvászavar menstruáció előtti napokon

… és első napjaiban a nők többsége a hormonváltozások hatására sokkal nyugtalanabbul alszik, ami az álomtevékenység fokozódásához vezet. Ezenkívül gyakrabban riadnak fel éjszaka, alvásigényük pedig lényegesen megnő. Mindez arra utal, hogy a szervezet különösen rosszul éli meg ezeket a napokat, és több regenerálódásra van szüksége, mint egyébként. Annak ellenére, hogy a modern életstílusnak köszönhetően a nők egyáltalán nincsenek tekintettel szervezetük természetes ritmusára, és még a menstruáció előtt sem vesznek vissza a tempóból, testük az elmúlt évezredek életritmusa szerint működik. A havi vérzés utolsó napjaiban az alvást és az alvásigényt érintő változások általában alábbhagynak. 

Alvászavar terhesség kezdetekor

… nagymértékben megnő az igény a pihenésre és az alvásra, mintha a szervezet bölcs előrelátásában fel akarna készülni a szülést követő kimerítő éjszakákra. Ha a terhes nő nem tudja kielégíteni egyre fokozódó alvásigényét, problémája előbb vagy utóbb súlyossá válik. 

Ha a helyzetet még félelem és szorongás is súlyosbítja, az újabb alvási nehézségekhez vezet. Mivel az így keletkező alvásproblémák nemcsak a kismamára, hanem a magzatra is rossz hatással vannak, rendkívül fontos lenne, hogy felderítsék és megszüntessék a háttérben meghúzódó okokat. 

Tudományos kutatások bizonyítják, hogy a növekedési hormon csak éjszaka termelődik, ezért az ember is csak alvás közben növekszik és regenerálódik. Az elegendő és jó alvás ezért kétszeresen is fontos a terhesség alatt, amikor minden a növekedésről, a fejlődésről szól. 

Alvászavar szülés előtt és után

Minél inkább közeledünk a szülés időpontjához, az alvásproblémák annál súlyosabbá válnak. Míg a test számára oly fontos mélyalvás-szakaszok csökkennek, az éjszakai felébredés egyre gyakoribbá válik, a has növekedésével pedig nehezebb kényelmes testhelyzetet találni. Akárcsak a terhesség alatt jelentkező többi probléma, az alvással kapcsolatos panaszok is enyhülnek, ha a leendő anyuka, valamint a magzat nagyobb odafigyelést és több gondoskodást kap. A változás a baba mozgásán is nyomon követhető, akit kellő odafigyeléssel már az anyaméhben is meg lehet nyugtatni. 

A szülést követően ezek a problémák valamelyest javulnak, de csak azért, hogy újabb, a baba ellátásával kapcsolatos nehézségeknek adjanak teret. A szoptatás például rendkívül fontos a gyermek egészsége szempontjából, az anya számára azonban kifejezetten fárasztó. Állítólag olyan nagy fizikai megterhelést jelent, mintha építőmunkás lenne. A szoptató anyukának több nyugalomra, alvásra és regenerálódásra van szüksége, s ha ezt nem kapja meg, a keletkező fáradtság és kimerültség nemhogy elősegíti, hanem inkább megakadályozza az alvásban. 

Az anya alvásának ritmusát leginkább a manapság oly divatos, a baba éhségéhez igazodó szoptatási módszer zavarhatja meg. Rosszabb esetben a baba olyan gyakran követelheti az etetést, hogy az anya még egy, a REM-szakaszhoz szükséges másfél órás ciklust sem tud végigaludni. Ha a REM-alvás több éjszaka is kimarad, az anya ugyanabba a helyzetbe kerül, mint azok a kísérleti személyek, akiket megakadályoztak az álmodásban. Legkésőbb hat REM-alvás nélküli éjszakát követően az elnyomott álomképek olyan nagy erővel tódulnak fel, hogy már éber tudatállapotban is megjelennek. A pszichiáterek ilyenkor már hallucinációról és az úgynevezett gyermekágyi pszichózisról beszélnek. 

A szoptatás közben jelentkező pszichózis semmi esetre sem kezelhető az álomképeket elnyomó gyógyszerekkel, ilyenkor csak egy kiadós éjszakai alvás segíthet. A gyógyszeres kezelés azonnal megakadályozná a további szoptatást! 

Alvászavarok és a menopauza

… beköszöntével a test hanyatlásának az alvás profiljában is tanúi lehetünk, míg a férfiaknál ez a folyamat az élet derekán kezdődik. Éjszaka csökken a hosszú alvásszakaszok száma, helyükbe éber szakaszok lépnek. 

Az alvászavar nemtől függetlenül jelentkezhet

Bár a nőknek valóban nagyobb eséllyel kell életük során alvásproblémákkal megküzdeniük, mint a férfiaknak, vannak olyan tényezők, amelyek nemtől, kortól függtelenül álmatlan éjszakákhoz vezethetnek: 

Alvázavar oka lehet a túlterheltség, stressz

Az emberek többségének olyan stresszesek a napjai, hogy már nem képesek ellazultan nyugovóra térni. A napközben érzett nyomás este is rájuk nehezül, mert nem tudták elintézni feladataikat, vagy mert gondok kínozzák őket. Ehhez jön még a félelem a holnaptól, amelyet általában szintén sötétnek, reménytelennek látnak. 

Szorongás, félelem és alvászavar

A félelem érzése és testi tünetei megakadályozzák az ellazulást, ami az elalvás egyik elengedhetetlen feltétele. A probléma úgynevezett elengedő gyakorlatokkal oldható meg, a legfontosabb azonban az, hogy minél előbb úrrá legyünk félelmeinken. 

Az alvászavarok hátterében az élettől való menekülés is állhat. Az érintettek napközben csigaházukba bújnak, takaréklángon égnek, kímélik magukat, és nem képesek semmit sem kezdeni az életükkel - a kialvatlanságra hivatkozva. 

Ágy-fóbia mint az alvászavar oka

Idővel már a hálószobába való belépés is nyugtalanságot, idegességet, szorongást és teljesítménykényszert vált ki az érintettből. 

Az alvászavarok gyermekkori gyökerei

Rendkívül sok páciens számolt be arról, hogy szülei túlságosan is nagy szerepet tulajdonítottak az alvásnak, ami gyakran odáig fajult, hogy gyermekük valamennyi kudarcát és sikertelenségét a rossz alvással magyarázták. Ezek a szülők viselkedésükkel nagyban hozzájárultak a helyzet súlyosbodásához.

Az állandó, szorongással teli önmegfigyelés, hogy sikerül-e eleget aludnunk, meggátolja a zökkenőmentes elalvást. Ha attól félünk, hogy nem alszunk eleget, valóban nem fogunk tudni elaludni és egyre gyakrabban kudarcot vallunk feladataink megoldásában is. 

Sigmund Freud megoldása az alvászavar jelenségére

Freud, az álomfejtés atyja szerint különböző ösztöneink azok, amelyek újra és újra feszültséget hoznak életünkbe, és megakadályozzák, hogy végre a nyugalom állapotába kerüljünk. Az alvás és a pihenés tehát csak akkor lehetséges, ha kielégítettük ösztöneinket. A beteljesületlen ösztönök nem hagynak nyugodni, és elűzik az alváshoz elengedhetetlen nyugalmat. Ösztöneink kielégítése tehát az alvás egyik legfontosabb előfeltétele. 

Átmeneti alvászavar kezelése: természetes altatók

Már őseink is tudták, melyek azok a táplálékok és gyógynövények, amelyek elősegítik vagy éppen zavarják az alvást. 

 

  • A sör a benne lévő komlónak köszönhetően altató hatású. 
  • Ugyancsak altató hatással rendelkezik a citromfű, a levendula, a golgotavirág és a macskagyökér. Ezek a gyógynövények enyhe, kiszámítható hatással rendelkeznek - feltéve, hogy nem túl nagy mennyiségben fogyasztjuk -, ezért bármikor alkalmazhatók. 
  • A kaliforniai aranymák nálunk még nem terjedt el annyira. Ez a gyógynövény ugyancsak természetes módon gondoskodik az alvási nehézségek megszüntetéséről. 
  • A meleg mézes tej a népi gyógyászat egyik jól bevált altatója. Nyugtató hatása annak is köszönhető, hogy fogyasztásával újra gyermeknek érezhetjük magunkat, az édes tej ugyanis azt a gyermeki világot szimbolizálja, amikor még minden rendben volt körülöttünk. Szójatejjel is helyettesíthetjük. 
  • Legegyszerűbb a fent említett növényekből gyógynövényes párnát készíteni, amely bizonyítottan, gyógyszertanilag is fontos hatással bír. A párnában a fent említett gyógynövények bármelyike lehet - elsősorban a levendula és a komló ajánlott. Vegyünk mindkettőből 200-200 grammot, és az így kapott, intenzív illatú keveréket töltsük egy kispárnahuzatba. Ha nincs kedvünk vagy időnk ilyesmivel bíbelődni, gyógynövényboltokban, bioboltokban a párna készen is kapható. 

 

Rémálmok

Egy rossz álom – pláne, ha visszatérő – rémisztő lehet. De ha megtanulunk odafigyelni rájuk, megtudhatjuk, valójában mi is aggaszt bennünket. 

Csurom vizesen és kalapáló szívvel ébredsz az éjszaka közepén. Annyira valóságosnak tűnt, olyan életszerű volt az egész… Késsel üldöztek, lezuhantál, meghalt valakid, nyomasztó lépcsősor tornyosult előtted, ami a semmibe vezet, meztelenül álltál rengeteg ember előtt, elvitték az ufók a családtagjaid és így tovább. Vajon van ennek valami jelentősége, vagy csak egy rakás kusza képsor az egész? Meg lehet szabadulni tőle valahogy? 

Az emberek 90 százaléka tapasztalja meg a rémálom gyötrelmét legalább egyszer élete során, és minden huszadik embert kínoznak visszatérő rémálmok. Ezek az álmok elég intenzívek ahhoz, hogy megszakítsák az alvást, és reggel is emlékszünk még rájuk. 

Leggyakrabban a félelem és a szorongás emóciója kíséri, de a bűntudat, a szomorúság és a szégyen is érzete is sokszor fordul elő az ilyen álomban. 

A nők gyakrabban szenvednek rémálmoktól, mint a férfiak. Ez részben annak köszönhető, hogy a két nem máshogy kezeli a problémákat: a férfiak könnyebben kikapcsolnak este, míg a nők magukkal cipelik gondjaikat az ágyba. A nőknél gyakoribb, hogy érzelmileg megterhelő eseményekről álmodnak, mint a szeretteik betegsége vagy halála. 

Rémálmok: Mi történik ilyenkor? 

A szakértők szerint álmunkban olyan eseményeket, érzéseket dolgozunk fel, amire nem volt alkalmunk a tudatos és éber állapotban. Ha az álom nagyon intenzív, és negatív hatással van ránk, az mindig egy megterhelő szituáció vagy esemény következménye. Olyan dolgokkal és emberekkel kapcsolatban vannak rossz álmaink, amik foglalkoztatnak, esetleg aggasztanak bennünket. 

Jane Teresa Anderson álomkutató szerint az álmok az elmúlt 48 óra történéseire vezethetők vissza. Amikor álmodunk, az elménk összeveti a mostani eseményeket a múltbeliekkel, majd frissíti a gondolatvilágunkat és hitrendszerünket a világ dolgaival és a benne elfoglalt helyünkkel kapcsolatban. 

Akik nagy változásokon, vagy megterhelő időszakon mennek keresztül, azoknak furcsa vagy nyomasztó álmaik lehetnek. Anderson szerint ennek a magyarázata az, hogy több mindent kell egységnyi idő alatt feldolgoznia az illetőnek. A rémálom egyfajta figyelmeztetés is. Felhívja a figyelmünket arra, hogy valamire jobban oda kell figyelni, több gondot kell fordítani. 

Szemben az árral

Egy páciens gyerekkora óta visszatérő álma volt, hogy áll a tengerparton, jönnek felé a hatalmas hullámok, ő pedig nem tud mozdulni, és pánikol, hogy elsodorja a víztömeg. Kiderült, hogy mindig akkor érzi ezt, ha egy nagy kihívás, feladat előtt áll – és tudat alatt attól fél, hogy nem fog tudni megfelelni. A megoldás mindössze annyi volt, hogy ezt felismerte, és addig készült egy-egy ilyen feladatra, amíg meg nem nyugodott, hogy minden rendben lesz. 

A visszatérő rémálmok azt jelzik, hogy a világnézeted nem felel meg annak a környezetnek, azoknak az elvárásoknak, amikbe helyezted magad. Maga az álom mutatja, hogy újra kell gondolnod az események jelentőségét és a saját érzelmi reakcióidat ezekben az eseményekben. Az álmokból az derül ki, hogy az elme nem tudatos része hogyan dolgozza fel az életet. Ha odafigyelünk az üzeneteire, segíthetünk az elménknek ott, ahol nehéznek találja a feladatot. 

Rémélmok: Írd át a forgatókönyvet! 

Egy páciens visszatérő rémálma volt, hogy ahogy megy az utcán, hirtelen elnehezülnek a lábai, és alig tud mozdulni, húzza lefelé a járda. Körülötte mindenki haladt, őt pedig ettől pánik kerítette hatalmába. Anderson szerint a „nem tudok haladni” típusú álmok gyakoriak, és az életnek egy olyan területét jelzik, ahol az illető terheket cipel. Jelentheti azt, hogy nem sikerült elérni a céljaidat, vagy valaki nem hagyja, hogy előrejuss egy dologban. Ebben a konkrét esetben a páciens rájött, hogy a karrierje nem a megfelelő irányban halad, és már nem az a célja, mint korábban. 

Ilyen esetben jól lehet kezelni az illető életében jelen levő helyzetet azzal, ha magát az álmot változtatjuk meg. Éber állapotban képzeljük vissza magunkat az álombeli szituációba, majd képzeljük azt, hogy a lábunk könnyű, és frissen lépdelünk, akár kocoghatunk is könnyedén. Változtassuk meg úgy az álom nyomasztó részleteit, hogy helyette azt tükrözze, ahová menni szeretnénk, és ahogyan ezt tenni szeretnénk. Ez a módszer visszafordítja a tudat alatti hitrendszerünket, és begyakoroltatja az elmével, hogy milyen legyen a valóságunk. 

Ennél is hatékonyabb, ha elkezdjük leírni a kellemetlen álmot. Azon a ponton, ahol ijesztővé válik, egyszerűen más megoldást keresünk: valamilyen módot arra, hogy leküzdjük a nehézséget. Ez a módszer szükségtelenné teszi, hogy megpróbáljuk megfejteni az álom jelentőségét, mégis hatékony az emberek 90 százalékánál. 

A rémálom is a tiéd

A gyerekeknél különösen gyakoriak a rossz álmok, amik mindig valamilyen szorongás, trauma, vagy múltbeli rossz élmény hatására következnek be. Ők folyamatosan azzal vannak elfoglalva, hogy értelmet adjanak az őket körülvevő dolgoknak és eseményeknek, így rengeteg dolgot kell feldolgozniuk, értékelniük és befogadniuk nap, mint nap. 

Sokan álmodnak szörnyekkel és valami kivehetetlen, ijesztő alakkal, aki üldözi vagy váratlan helyzetben megijeszti őket. Náluk segít, ha megértetjük: a szörny csak azért ijesztő, mert ő annak gondolja. Ha ébren „gyakoroljuk” vele az álmot, és a félelmet okozó dolgokat kedves, szerethető dolgokká alakíttatjuk át vele, könnyen kezelhetőek ezek az álmok. Ráadásul így megtanítjuk az elmének, hogy ki a főnök: az álmunk képeit is mi hozzuk létre csak úgy, ahogy ébren is saját magunk alkotjuk a gondolatainkat. 

A táplálkozás, a tévé és a rémálmok

Mivel a rémálmok a stresszes, megterhelő időszak sajátjai, ilyenkor különösen fontos az elegendő mennyiségű és minőségű pihenés, valamint a megfelelő táplálkozás. A B-vitaminok fokozott bevitele és a cukorfogyasztás csökkentése segíteni fog, hogy ne taglózzon le bennünket az éjszakai stressz. Magnézium és kalcium fogyasztásával nyugtató hatást érhetünk el, és érdemes ilyenkor tartózkodni az alkoholtól is. Fontos, hogy lefekvés előtt 2-3 órával már ne együnk semmit, így nyugodtabb lesz az álmunk. A tévézést pedig mindenképpen kerüljük el ilyenkor, és inkább olvasgassunk. Az olvasással aktivizáljuk az elménket, és magunk hozzuk létre azokat a képeket, amelyekkel megjelenítjük magunk számára a történetet. A tévénézéssel viszont passzív üzemmódra kapcsolunk, és készen kapjuk a képeket, a hangokat. 

Az álomfejtés és az álomértelmezés az önismeret kulcsa

Az álmoknak sajátos jelképrendszerük van. Évezredek óta próbálják ezeket a képeket értelmezni és általuk utalásokat találni lelki életünkre. Freud volt az első, aki az álomszimbolika jelentéseit és magyarázatait a tudományos lélektan – különösképp a pszichoanalízis – számára hasznosította. Felismerte, hogy ezek a szimbólumok a tudatalattiból jövő jelek, amelyekben sok csalódást, negatív érzést és rossz tapasztalatot rejtünk el. Az álomvilágban aztán álcázott formában újra felszínre törnek. Bizonyos terápiás eljárások elmélyülten foglalkoznak a páciensek álmainak tartalmával, hogy felfedjék és megoldják a konfliktusokat. De nem csak negatív élettapasztalatainkat és érzéseinket éljük meg álmainkban. Vágyaink, reményeink, tehetségünk is kifejezésre juthat bennük. Az álmok segíthetnek életünk tervezésében. Ha ugyanis jobban ismerjük magunkat, életünket is sikeresebben tudjuk alakítani. Bizonyított tény: aki komolyan foglalkozik álmai tartalmával, többet megtudhat önmagáról. 

Az alvászavar és következményei

A korszerű, mellékhatást csak kevéssé kiváltó szerek megszüntetik a kialvatlanság következményeit, nem hordozzák magukban a rászokás veszélyét, és másnapi fáradtság, vagy levertség érzetet sem okoznak... 

Az álmatlanság (inszomnia) napjainkban komoly népegészségügyi problémát jelent a világ számos országában, így Magyarországon is. Az inszomnia az alvászavar egy formája, mely ha hosszú távon fennáll, az egyén, a család, a munkahely számára is hátrányos, társadalmi kihatása jelentős. Az álmatlanságot ennek ellenére sem az érintettek, sem a társadalom nem tekinti lényeges, más betegségeket kiváltó tünetnek. 

Az alvás mindennapi életünk fontos része, mely biztosítja a szervezetünk regenerálódásához szükséges időt. Az alvászavar a nem megfelelő mennyiségű, vagy rossz minőségű alvás egy tünete, amely elalvási vagy átalvási nehézségekben nyilvánulhat meg. 

Az inszomnia valódi népegészségügyi probléma: az átlag populáció 95%-ánál lép fel alvászavar az élet során; a felnőtt lakosság mintegy 20-30%-a szenved álmatlanságban, körülbelül egy tizedük visszatérő, súlyos inszomniában. 

Az alvászavar a modern kor népbetegsége. Több, modern világunkra jellemző tényező is szerepet játszik a súlyos alvászavar kialakulásában: egyre zsúfoltabb napok, halmozódó szakmai követelmények, munkahelyi stressz, többműszakos munka, családi és egyéni problémák. 

Következményei

Az inszomniának káros hatásai lehetnek testi és mentális egészségünkre, a munkánkra, családi és társadalmi életünkre valamint általában az életminőségünkre, a munkavégzésünk minőségére. 

Az alvászavarhoz különböző betegségek társulhatnak, például kardiovaszkuláris, légzőszervi, gasztrointesztinális (emésztőrendszeri) betegségek, vese- és vázizomzat rendellenességek. 

Azonban a fő tünetek pszichés jellegűek: az alvászavarral küszködő egyének gyakran fáradtságra, fáradékonyságra, koncentrálási nehézségekre vagy memóriazavarra panaszkodnak. A felsorolt betegségek kezelése terhet jelentenek a gyógyszerkassza számára. 

Az alvásproblémák hosszú távon negatív hatással lehetnek a beteg munkájára is. Az ilyen betegek gyakrabban hiányoznak munkahelyükről, gyakrabban okoznak balesetet akár közúton akár a munkahelyen. Egy felmérés szerint az összes munkahelyi baleset 52,4%-a kapcsolódhat álmatlansághoz. Köztudott, hogy az álmosság befolyásolja a reakcióidőt, ami tapasztalt vezetők esetében is veszélyt jelent. A közúti balesetek 42-49%-a a vezető álmossága vagy figyelmetlensége miatt következik be. 

Gyakorlati tanácsok alvászavarral küzdőknek

 

  • Kapcsolódjunk ki este, de legyünk mértéktartóak az alkohollal. 
  • Örüljünk annak, hogy lefekhetünk, és igyekezzünk reggelente ugyanabban az időben felkelni. 
  • Csak akkor menjünk lefeküdni, ha álmosnak érezzük magunkat. Ha mégsem tudnánk 15 percen belül elaludni, keljünk fel és menjünk ki a hálószobából. 

 

Mindenképpen tanácsos orvoshoz fordulni, ha: 

 

  • ha az életvezetés megváltoztatása nem vezet eredményre; 
  • ha 30 percnél tovább tart az elalvás; 
  • ha háromnál több a tudatosult ébredés; 
  • ha rendszeresen legalább 1 órával a szokott idő előtt ébredünk; 
  • ha alvását nem érzi pihentetőnek; 
  • ha napközben fáradt, ingerült, képtelen az összpontosításra. 

 

Ha a fenti kérdések közül kettő előfordul, és a hét több napján is így történik, akkor tanácsos orvoshoz fordulni.

Gyógyszeres- és pszichoterápia

Az orvos számos terápia közül választhat, amely elősegítheti az elalvást és a szervezet számára a szükséges mértékig kitolja annak időtartamát. A legjobb altató az, ami az alvást elősegíti, de kevés a maradék hatása, nem okoz függőséget és nem zavarja meg az alvásszerkezetet. 

20-30 évvel ezelőtt használt altatószerek (barbiturát-származékok) gyors hozzászokást okoztak, illetve már a terápiás dózist kissé meghaladva is toxikussá váltak. A régebbi rossz tapasztalatok miatt számos országban ritkán használnak altatókat annak ellenére, hogy az újabb gyógyszerek már hatékonyak és biztonságosak. 

Az újabb altatók korszerűbb változatai a nem-benzodiazepin vegyületek, mint a zolpidem megőrzik az alvás fiziológiás szerkezetét, nem mutatnak maradékhatásokat, nem alakul ki függőség velük szemben. Az említett előnyök mellett a zolpidem hatóanyagú altató növeli a teljes alvásidőt, csökkenti a felébredések számát és nem okoz másnapi, "hangover" tüneteket. 

Ez az egyetlen olyan altató, mely krónikus inszomniában szenvedő betegnek is adható szükség szerinti adagolással. A szükség szerinti adagolás azt jelenti, hogy a beteg csak azokon a napokon veszi be, amikor az alvászavara jelentkezik. Ilyen típusú adagolásnál a hatékonyság megmarad, míg a függőség és egyéb mellékhatások veszélye minimálisra csökken. 

További lehetőség a kognitív viselkedésterápia, melyet pszichológus, pszichoterapeuta végez.